utolsó 2008-as

A vég most is új kezdet lesz, ha megérjük a holnapot :) , ennélfogva mindenkinek békés, áldott szilvesztert és 2009-et! ;)

-

Hát akkor, gyújtsunk mi is égőt...

.

Bevallom, nincs túlságosan karácsonyi hangulatom, amit valószinű elárult az "áhitatos" kutya tekintet. :D De azért jó lenne valamit felidezni, amiért érdemes mégis ezt a kényszer-felhajtást végigcsinálni.

Nagy nehezen sikerül előtérbe hozni a sok mindennel letakart és elbarikádozott karácsonyi üzenetet. Két igerész, ami felett megálltam, hogy szívjak magamnak tartalmat e villogó ünnepen és ami segít felfigyelni Arra, Aki mindig méltó többek között a megemlékezesre és köszönetre:

Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

Zsoltárok 34:10

Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Filippi 2:5-11

67. Zsoltar

Legyen kegyelmes hozzank az Isten,
aldjon meg bennunket,
es ragyogtassa rank orcajat! (Szela)
Ismerjek meg utadat a foldon,
szabaditasodat a nepek kozott!
Magasztaljanak a nepek, o Isten,
magasztaljon minden nep!
Oruljenek, ujjongjanak a nemzetek,
mert paratlanul iteled a nepeket,
es vezeted a nemzeteket a foldon.
(Szela)
Magasztaljanak a nepek, o Isten,
magasztaljon minden nep!

Meghozta termeset a fold,
megald bennunket Istenunk, az Isten.
Megald bennunket az Isten,
feljek ot mindenutt a foldon!

1Peter 1,8-9:
Ot szeretitek, pedig nem lattatok, obenne hisztek, bar most sem latjatok, es kimondhatatlan, dicsoult orommel orvendeztek, mert elertetek hitetek celjat, lelketek udvosseget.


(Pics made by Ungvary Erno)

-

Megdontottem

(a rekordom)
503 becsukott szamla a mai napon. Eddig 364 -nel tartottam (legsikeresebb napomon), de ma atkapcsoltam turbora. Van valaki a csapatban, aki 708-at csukott be egyszer egy nap alatt. Ez volt eddig a legtobb. Szoval meg van hely a fejlodeshez. De az 503 se rossz. :P :D

.

Melodrama

day by day :)


vajon egy haziasszonynak is ugy tunik a mindennapi munkanal, hogy "ennyi az elete"?:P


eleg erdekes nap, mint nap ott ulni ugyanannal az asztalnal, reggel 9-tol 13-ig, 13-tol egy masik asztalnal (ebed kozben), 14-tol ismet az azelottinel. :D

.....
.....


Es ezt minden nap. Kiveve szombat-vasarnap.

Azert jo, hogy vannak jokedvu - neha lokott - munkatarsak, akik tartjak a hangulatot. Volt,hogy azon is gondolkoztam, mi lett volna, ha valahol egy kis irodaban egyedul kellett volna szamolgassak. Erdekes eszre venni az ilyen dolgokban is, hogy az Ur mennyire tudja, hogy hova, milyen korulmenyek kozott ultessen munkaasztalhoz... :P Hol is fonnyadnek eddig nelkuluk...?... :)

Tanulsagos es mennyire igaz...

Egy leendo misszionariusno levelebol: "Az abbol szarmazo megelegedes, hogy Isten akarataval osszhangban elek, messze felulmulja azt az oromot, amit a sajat akaratom megvalositasa adhatna."

Happy little friends

Egy vidam kis bemozgott kep hadd maradjon emlekkent Miskolcrol... :) Ok a draga baratnocskeim. (egy resze)

Ugyancsak mi lennenk, valamivel normalisabb fotos korulmenyek kozott. Itt mar jobban oda figyeltunk :D


.

Allj meg es lasd

Allok, Uram
Kod gatolja latasomat,
Meredek, viharvert sziklak, balra es jobbra,
Lejjebb, homalyosan, oriasok az ejszakaban.
Merre vezet az ut?

Allok, Uram,
A fekete szikla hatulrol bezar,
Fejem folott nyog a szel,
Megfagyasztja es osszeszoritja szivemet.
Felek!

Allok, Uram,
A szikla szilard a labam alatt
Majdnem elcsusztam, Uram, a palan.
Oly faradt vagyok, Uram, hova ulhetnek le?
Meg mindig allnom kell?

Valaszolt nekem, es arcan a szepseges kegyelem
A tokeletes, megerto szeretetrol beszel
Ami minden zugolodasomat elvette.

Allok, Uram,
Miota te szoltal, Uram, latom
Mit tettel - ezek a sziklak a tieid!
Es miota szereteted zar korul
Allok es enekelek.
- Elisabeth Alden Scott -

Ami hiányozni fog

Az otthoni meleg kis szobám.

Mindig nosztalgiázom, mikor indulni kell...

Lehetne egy sofőröm is?....

Nemcsak a macim szomorú, de szenved az én lelkem is... Vajon van élet a vezetés kezdetén túl?

fagytunk:D

Ujabban 24:)

Ha valaki lemaradott volna errol, ujabban "ket hetes" 24 eves vagyok. :D Eleg jo erzes, es nem nagyon ertem az olyan szulinapi koszontoket, ami utan rakerdeznek, hogy "es? sirtal?"... :))

Valahogy tavol all most az ilyesmi tolem, annak "ellenere" (vagy nem), hogy egy evvel idosebb lettem. Igazabol ajandeknak erzem es egyre halasabb vagyok Istennek. Minden korban/idoszakban meg van az a lehetoseg, hogy Isten nagyon gazdagga tegyen es kozelsege megtoltson orommel es elettel. Megismerni Istent ahogy az ido telik, egyre jobban, , ez minden, csak eppen nem veszteseg. :) A tapasztalatokkal no a meggyozodes es a hala is Istennel szemben. Na ugye hogy igy mar maskepp hangzik... Szoval orvendunk, nem sirunk. ;)

igy nezunk ki mostansag

... es a szamokkal tomott ujfajta let neha idegolo, de azert az elet megis szep... :)

Erdekes, hogy merre indul az ember es hova lyukad ki vegul ... Konyvelesre soha nem gondoltam volna.

De I like new things. :D

"Boldog az az ember, akinek Te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. Ha a Siralom volgyen mennek is at, forrasok volgyeve teszik azt, az oszi eso is elarasztja aldasaival." Zsoltarok 84,6-7

Szoval varom az oszt! (is) :D

postaréti séta+naplemente;)

Az élet szép (?)

Az utóbbi időben többektől hallom ezt a három szót s van, hogy elcsodálkozom, ugyan, mi késztethet valakit ilyen kijelentésre? Elég ritkán érzem ezt így. De azt hiszem többször érzem, csak nem tudatosítom. Például, ha szeretetet kapok vagy adok, ha együtt lehetek családdal, barátokkal. Olyankor az élet tényleg szép. Kiddos, amit írtál a barátságról, engem is megihletett és eszembe juttatta ezt. És nagyon tudom értékelni azokat a barátaimat is, akik arra igyekszenek, hogy felnyissák a szemem:" Nézd, az élet szép!" :) Amikor őket így látom, akkor én is úgy érzem, hogy az élet tényleg szép, mert ők megvannak nekem. És rájöttem, hogy elég sok ilyen barátom van. Akkor jöttem rá, amikor bejött a meló és nem győztem minden közelebbi baráttal megosztani ezt az örömöt. Csak írtam és írtam az sms-eket egymás után és arra figyeltem fel, hogy én mennyi sms-t kell írjak!
És különösen szép az élet, ha megláthatom Isten kezét a dolgokban. Ez nem ér fel semmivel. Mit nem adnék, ha minden nap fel tudnék figyelni egy ilyen különös dologra, amiben megláthatom a keze nyomát. Csak legtöbbször nem figyelek eléggé az ilyesmire. Merthogy annyi minden van...ebben az életben... :)
Mai imaórán két mondat ragadott meg. Amúgy 61-es zsoltár lett felolvasva és eléggé eltalálta a mostani "hangulatom". De a két mondat, amire különösebben felfigyeltem:"Azért adj napokat, hogy szolgálhassalak Téged!" (nem másért...)
és
"Mire, illetve miért ad még napokat az Úr?"

"A földbe hullt mag halála, az élet új ciklusát nyitja meg - az új kihajtást, a kifejlett szárat, a bimbót, a virágot. A virágnak meg kell halnia, hogy a gyümölcs megteremhessen. A gyümölcs meghal, hogy a mag újra a földbe hullhasson. A mag meghal, és elölről kezdődik minden. Soha semmi sem vész kárba. Az elszáradt levelek, a tetemek, a természetes hulladék a talajt gazdagítják. Isten háztartásában, akár virágot, akár emberi lelket alkot, soha semmi nem válik semmivé. A veszteségekkel éri el a nyereséget." (Elisabeth Elliot)

Bejött a várva várt meló, gyerekek!;)

"Hiszen Te mondtad: Sok jót teszek veled" (1Móz32,13)

"Az én Uram, az Úr megsegít engem" (Ézs50,7)

...akkor mégsem kell búcsúzni!:)

csak a gyerekkortól...

Ezen is túlestünk

Egy álmatlan éjszakát követő regionális fejlesztéses vizsgán.
Három van még hátra.
I will survive!

A hit mindig elkísér

"Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van Tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon." Zsoltárok 16,11

"Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból." Zsoltárok 34,18

"Letekint a mennyből az Úr, és lát minden embert. Lakóhelyéből rátekint a föld minden lakójára. Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket.
Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt, nem a nagy erő menti meg a hőst. Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejük nem ment meg. De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak. Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket.
Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk. Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk.
Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!" Zsoltárok33,13-22

Átjutottam relaxbe

Van még idő.... Van még bőven idő...

homokóra

...csendben, Anikó, csendben! És türelemmel...

93

Uralkodik az Úr! Fenségbe öltözött, felöltözött az Úr, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog.
Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te.
Zúgnak a folyamok, Uram, hangosan zúgnak a folyamok, zúgva morajlanak a folyamok.
A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Úr a magasságban.
Amit mondasz, igen megbízható. Templomodat szentség ékesíti, ó Uram, időtlen időkig!

93. Zsoltár

Kezdem számolni

az utolsó alkalmainkat együtt... És kezd fájni a szívem, ha arra gondolok, mi közeledik. Jó kis trauma lesz a megválás.

Tegnapelőtti áhitat

"Neki gondja van reátok." 1 Péter 5,7

A Biblia tele van példákkal arról, milyen csodálatosan gondoskodik Isten az Ő népéről. Izráel a negyvenévi pusztai vándorlása idején mennyei kenyeret evett (2Móz16,4), kimeríthetetlen tartalékuk volt vízből (1Kor10,4), és Isten ellátta őket elnyűhetetlen saruval. (5Móz29,4).

Ugyanez a helyzet a mi pusztai vándorlásunkkal is. Ennek bizonyítására az Úr világossá teszi számunkra, hogy sokkal inkább gondoskodik rólunk, mint a virágokról, madarakról és állatokról. Beszél pl. a verebekről. Gondoskodik azok eledeléről (Mt6,26). Közülük egyről sem feledkezik meg (Lk12,6). Isten akarata nélkül egy sem hullhat le a földre (Mt10,29), vagy ahogyan H.A. Ironside kifejezi:" Isten részt vesz minden veréb temetésén." A kép jelentése természetesen az, hogy mi sokkal értékesebbek vagyunk az Ő számára, mint sok veréb. (Mt 10,31)

Ha a mezők liliomait pompásabban öltözteti, mint ahogy Salamon öltözött teljes dicsőségében, menyivel inkább gondoskodik a mi ruházatunkról is (Mt6,30). Ha gondoskodik az ökrökről, mennyivel inkább gondoskodik a mi szükségleteinkről (1Kor9,9).

Jézus Krisztus, a mi nagy Főpapunk, nevünket a vállán, az erő helyén (2Móz28,9-12) és a mellén, a szeretet helyén (2Móz28,21) viseli. De tenyerébe vésve is hordozza nevüket (Ézs49,16), és elkerülhetetlenül emlékeztet ez a szegek helyére, amelyeket a Golgotán érettünk szenvedett el.

Ismeri fejünk hajszálainak pontos számát (Mt 10,30). Számon tartja bolyongásunkat, és feé van írvaa könyvében minden egyes könnycseppünk (Zsolt56,9).

Aki minket bánt, az Ő szemefényét bántja (Zak2,12). Minden ellenünk kovácsolt fegyver célt téveszt. (Ézs54,17)

Míg a pogányok vállukon kell hordozniuk isteneiket (Ézs46,7), addig bennünket a mi Istenünk hordoz. (Ézs46,4)
Még, ha vízáradaton vagy tűzön megyünk is át, Ő velünk van (Ézs43,2). Minden szenvedésünket Ő is szenvedte. (Ézs63,9)
Nem alszik és nem szunnyad a mi Őrizőnk (Zsolt121,3-4). Istennek eme jellemvonását valaki egyszer isteni "álmatlanságnak" nevezte.
A jó Pásztor, aki életét adta értünk, nem tart vissza tőlünk semmi jót (Jn 10,11; Zsolt 84,12; Róm 8,32).
Gondoskodik rólunk az év elejétől az év végéig (5Móz 11,12). Ősz korunkig hordoz Ő benünket (Ézs 46,4). Nem hagy el minket, sem el nem marad tőlünk (Zsid 13,5). Isten valóban gondoskodik rólunk!

William Macdonald: Ösvényem világossága

Szikla

"Bölccsé teszlek, és megtanítalak melyik úton kell járnod.
Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem."
Zsoltárok32,8

Annyira jó bízni tudni Istenben és elismerni, hogy Ő az Isten. Olyan jó nyugodt szívvel áldozatot hozni, megtagadni magam azzal a biztos tudattal, hogy az Úr tanácsa megáll örökké és semmi más nem számít Rajta kívül. Nem a láthatókra nézni, nem meginogni a körülményektől, nem feladni a reményt, hanem megragadni a láthatatlan, de egyetlen igazi Sziklát. Drága nekem ez és nem tudom kimondani mennyire örülök, hogy megvan.

"Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az Úr a megtört szívűkhez, és a sebzett szívűeket megsegíti."
Zsoltárok 34,18-19

"Legyetek erősek és bátor szívűek mind, akik az Úrban reménykedtek!"
Zsoltárok 31,25

Tegnapi botanikus élményeim :D

paradoxon az életről

"Önmagát kormányozza az ember,

ösvényt keres, s bozótban veszhet el.

Reménye is félelemből támad,

élete az, ami halált ad...

Megsemmisülnek leghőbb vágyai,

legjobb tervei, legszebb álmai.

Nem szabadulhat addig teljesen,

míg meg nem látja: a veszedelem

nem más, mint saját, bűnnel telt szíve.

Irgalomért kell könyörögnie!

Ha megkapta a bűbocsánatot,

és a békessség szívéig hatott,

akkor kezdődik a nagy küzdelem,

és harcok árán egy-egy győzelem!"

u.i. ismeretlen a szerző és a vers címe is

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

:D

adopt your own virtual pet!

:D Valaki...??

Valaki nem írná meg helyettem a szakdolgozatom? :D :D
Egész jó a téma: Románia felesztési régióinak összehasonlító vizsgálata. Szóval, egy ilyennek ki tudna ellenállni???
A lelkes jelentkezőket szívesen fogadom! :)

Halál ellen halállal

Kemény előadáson vettem részt a tegnap este. Nagyon bánom, hogy nem vételezték. Próbálok minél több gondolatot belőle felidézni és lejegyezni.
Arról szólt, hogy mi a különbség a vallásosság, a teljesítményorientált keresztyénség, az érzelmi keresztyénség és a tudatos, akaratlagos keresztyénség között. Meg főleg arról, hogy senki nem lehet keresztyén, azaz Krisztus követője anélkül, hogy megöldökölné az énjét, anélkül, hogy ne feszítené meg, ne üresítené meg önmagát, azért, hogy Krisztus új életet adhasson neki, újjal tölthesse meg. Innen a téma is, halál ellen halállal, azaz a kárhozat halála ellen az énnek és a bűnnek való meghalással lehet győzni Krisztusban és új életre kelni.
Eleve széles útra születünk, de ha Krisztust választjuk, a keskeny útra térünk, ahol viszont az előrehaladás kemény harccal (is) jár. Kikerülhetetlenül. Ha nem így van, akkor az valószínű már nem a keskeny út. Krisztus útja a Golgotán át vezetett. Nincs Húsvét Nagypéntek nélkül. És pont így, senki sem kerülheti ki a szenvedést, az önmaga megöldöklését, ha Krisztus követője akar lenni. És itt első sorban nem olyan szenvedésről vagy fájdalomról van szó, ami ilyen vagy olyan okból jelen van az életünkben, mert mások okozzák vagy mert meghalt a kiskutyánk vagy mert nem sikerült valami, amit el szerettünk volna érni. Hanem olyanról, ami azért van, mert Krisztust választjuk és nem azt, ami természetünkben, indulatainkban megvan, amire vágyunk, és amire Isten azt mondja, hogy ezektől meg kell tisztulnunk, ha Krisztushoz akarunk hasonlítani, ha úgy akarunk élni, mint Ő. Ha valóban ez a célunk... a keresztyén életünkkel.
Aztán még arról is szó volt, hogy ez a világ így is úgy is kikészítene minket, a bűneink megkötöznének, kifosztanának, megölnének. És a legvégén mi várna ránk? Olyan halál, amit örök szenvedés követ, Isten távollétében, ahonnan nincs visszaút. De, ha valaki Krisztust választja, Krisztusért adja halálba az életét, azért, hogy ne ő éljen, hanem éljen benne a Krisztus, mennyivel más már itt a földi élet és annál méginkább más az örökkévalóság, amit Isten készített az övéinek! De nemhiába olyan felfoghatatlanul nagy a jutalom. Megvan az ára is. Nem lehet virágvasárnap után egyből a dicsőséges feltámadást ünnepelni. Nem lehet megtérni és azt hinni, hogy mostmár helyreállt a kapcsolat Istennel és minden szép és jó. Mert tulajdonképpen itt kezdődik a megszentelődés és megtisztulás hosszú útja, ami iszonyúan fáj és nehéz. Nem annyira könnyű mennybe jutni, mint ahogy gondolnánk. Igaz, hogy kegyelem! Igaz, hogy Krisztus megfizette az árát! De ha valóban Krisztus követője vagy, akkor rád is vár a Golgota. Akkor neked is át kell haladnod rajta. És miközben tudatosan megöldöklöd önmagadban mindazt, ami régi, mindazt, ami bűn és megüresíted önmagad, Krisztus elképesztő dolgokkal tölt meg. Az Úr azt mondja: "Az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges." Nem lehet két lábbal a világban élni és közben néha Istenre is gondolni, mert olyan szép és olyan magasztos és lenyűgöző a szeretete. Nem lehet megtérni, de ugyanúgy élni, mint azelőtt. Nem lehet változni akarni, de anélkül, hogy teljesen átadnánk Istennek az életünket. Valaki azt mondta: "Ne foltozd önmagad... Öltözz át!!"
A keresztyén élet tényleg erről szól, amit az este hallottam. Jó kis felrázás volt. És nagyon örültem neki, mert én is hajlok arra, hogy kikerüljem Krisztusért a szenvedést vagy az áldozathozatalt, amibe belekerül az, hogy megöldököljek önmagamban olyan dolgokat, amik elválasztanak Tőle, hogy ténylegesen halálba adjam a régi énemet nap, mint nap. Mert könnyebb önámításban élni, arra gondolva és nyugtatgatva magam, hogy Krisztus már kifizette az árat és én semmit sem kell hozzak. Mintha azt mondanám, csúcs volt, amit tettél értem, Krisztus, kösz szépen, elfogadom, rendes voltál! És ezzel ennyi. Vagy megpróbálok tenni és szolgálni, CSAK AZÉRT, hogy eredményesen teljesítsek és felmutathassak valamit, talán saját magamnak vagy másoknak, hogy azért mégis... Mégiscsak vagyok valaki és mégiscsak nagy dolgokat teszek az Úrért. Bár Istennél nem az az elsődleges, hogy mit teszek érte, hanem az, hogy milyen vagyok. Azt mondja Krisztus: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát".
Sokféle utat lehet választani a keresztyénség cimkéje alatt. Csak ne fájjon, csak ne legyen kényelmetlen, csak ne nehezítené meg az életem. De valójában egyedül én veszítek rajta. És ha Krisztus tényleg megtisztít, ha én tényleg leteszem az életem azért, hogy megnyerjem a Krisztust, akkor Vele együtt mindent megnyerek. Akkor Ő szüntelenül ott lehet az életemben, Ő vezethet és vihet át mindenen. Nem felváltva irányítunk, hol én, hol Ő, hanem egyedül Ő. És ez nem egy vacak dolog, úgy ahogy talán egyesek elképzelnék a hívő életet. Akkor vacak, ha megoszlik a szív. Ha néha mégis kitépem magam Krisztus kezéből és a saját utamon járok.
Ha csak felületes vallásosságban élünk, egyrészt még mindig megkötöznek világi gyönyörök, amiket kóstolgatunk vagy netán bűnök, amik megkerserítenek, másrészt megfosztjuk magunktól az Istenben elmélyülő hit áldásait, azt, hogy Krisztus bennünk élhessen, tiszta szívben, újjá tegyen, behozza az igazi értékeket az életünkbe, amik örökkévalók. Az Ő közelsége olyan örömöt, békességet és biztonságot ad, amely nem függ a földi körülményektől és amit senki nem vehet el. És ez ismét nem egy vacak dolog.
De ehhez nem lehet csak szájjal vagy érzelgősen közeledni Istenhez. Az út, amelyen Isten elkészítette ezeket számunkra nemcsak áhitatos hangulatról szól, hanem a Golgotáról is. Viszont reményteljes út és a célba érés felfoghatatlan, elképzelhetetlen dolgokkal ígérkezik. És, ha valakiben Krisztus él, ennek az ízét már itt is megérezheti.

"Egyet kérek...

...az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessek az Ő templomában. Bizony elrejt engem az Ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel." (Zsoltárok 27:4-5)

Jó és érdekes dolog azt átélni, hogy az Úr elég mindenre és Rajta kívül semmi másra nem vágyódom jobban. Az utóbbi időben különösen bennem van ez a vágy, amiről az igerész szól és hálás vagyok érte, mert látom és teljes meggyőződést nyerek arról, hogy Ő valóban mindennél több. Semmi és senki más nem tud egy életet olyan teljessé tenni, mint amilyenné az Úr teheti.
Ha visszanézek az utóbbi hét évre, látom azt, hogy Isten sokmindenből kihozott, megmutatta mi a jó, bátorított, meggyógyított, sok nyomasztó teher alól felszabadított, a bukások közepette is velem volt és sose mondott le rólam. Egyszerűen lenyűgöző felismerni jelenlétét, kegyelmét, szeretetét és ha ez megtörténik, akkor látom, hogy ez semmi mással nem ér fel. Ez minden.

VALAHOGY VÁLASZOLNI

válaszolni kellene valahogy
valami nagyot kiáltani
vagy egy nagyot ugrani
gondolni valami mérhetetlent

hiszen szavához intett
csodálatos tanácsokkal vett körül

válaszolni kellene mégis
valahogy

talán valami nagyon mély csönddel

Herjeczki Géza

Bárhol térdelsz-elõttem térdelsz!

Bárhol térdelsz-elõttem térdelsz!
Bárhová nézel-szemedbe nézek!
Bármi a gondod, bármi a vágyad-
Énreám gondolj: ott vagyok nálad!
Hol emberlélek van-Én ott vagyok!
Hol minden néma-Én szólhatok!
Hol üres minden; Engem láss meg ott!
Hol megsemmisül minden-Én ott alkotok-
Mert én Ember-s megváltó Isten vagyok!

Dr. Dienes Valéria

Napsütés

...re ébredtem ma reggel és annyira jól esett! Ma délutánra amúgyis sétát terveztem be, remélem addig nem romlik el az idő.
Azt hiszem felhagyok egy ideig a munkakereséssel. Kezdenek felgyűlni az elvégezetlen (mesteris) feladataim. Eddig még lehetett halogatni, de mostmár lassan nincs más kiút, minthogy beköltözzek a könyvtárba és lemondjak minden más tevékenységről és kiszállásról (vicc, de azért komolyan is gondolhatnám). Dolgozatot kellene írni, rengeteget hozzáolvasni, órákra járni... Ha én most beállnék valahová dolgozni, akkor annak a dolgozatnak annyi. Főleg, hogy már nagyon kevés idő van hátra. És nemcsak, hogy kevés van hátra, hanem hihetetlen sebességgel szalad ki a kezemből. :(

Fejlemenyek

Tuleltem az utolso elotti szessziomat (is). #:-S
Es az utolso szessziot annal szivesebben tulelem... Ilyen :D vigyorral allitok majd be vizsgakra!
Emellett rajottem valamire, azzal kapcsolatosan amin mar honapok ota torom a fejem. Vagyis, hogy mi legyen tovabb a nyartol, Segesvar vagy Kolozsvar.
Rengeteget tortem a fejem ezen, mig egy ido utan feladtam, mert ugy lattam hiaba kinozom magam vele. Valtozoan latom ezt a kerdest, ami azt jelenti, hogy nem allandosul vagy erosodik meg bennem semmilyen erv.
Aztan egy ido utan eszembe jutott, hogy tulajdonkeppen nem is akarom a sajat (korlatolt) elgondolasaimra bizni az eletem. Ettol valahogy irtozom, mert csak Isten tudja melyik az a terv, amit szamomra elkeszitett es en ezt igazan nem akarom sajat kezzel maskepp alakitani... Szoval letettem Nala ezt a kerdest es olyan erdekes, hogy most kezdek rajonni, hogy nem is en kell majd dontsek. Ez csak azutan esett le nekem, miutan atadtam Neki a szot. Es ugy latom, az Ur tenyleg kezebe vette ezt a dolgot. Azert, mert ha a suli vegeig nem jon be munkahely es lakas, akkor hogy maradhatnek Kolozsvaron? Ezt az Ur vagy megadja vagy nem. S bar mindenki mondja, hogy o, Aniko, majd valami biztos kialakul, hisz nagyon sok a munkalehetoseg...de ha Isten nem ugy akarja, akkor pont olyan biztos, hogy nem fog!:) Tudom, hogy mivel Istenre biztam, egyaltalan nem lesz veletlen. Az Ur tenyleg meghallgatott es atvette tolem ezt a dontest. Es ez annyira jo! Csupa megnyugvas!

Őszi emlék

Nagyon sok kellemes emléket idéz fel bennem ez a videó http://www.youtube.com/watch?v=TzP-lswfpXw, ami 2007 őszén készült egy Biblia tanfolyamos hét alatt, Dömösön. Hálásan gondolok vissza rá mindenféle szempontból es meg ezerszer megismetelnem!

Megálltam egy percre...

... hogy elmondjam, ezzel az igével karolt ma fel az Úr:
"Meg is fog hallgatni Istenem." (Mik7,7)
"fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak" (Mal.3,20)
Jó tudni, hogy Ő mindent lát és mindent tud, azt is, ami rosszul érint és amiért már nem is próbálok kiengesztelést szerezni. Jó tudni, hogy bármilyen öröm vagy bántás vagy igazságtalanság ér, elmondhatom Neki, meghallgat és mindezek felett áll, tudja és uralkodik. Jó az, hogy mindent letehetek Nála, mert kezében a sorsom és majd egy napon, ha addig nem is, de be fog gyógyítani minden sebet, jóvá fogja tenni a bántásokat és ki fog teljesíteni minden igazi örömöt, ami addig itt a földön csak mulandó és oly bizonytalan.
"Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!
Mindig erre gondol és elcsügged a lelkem.
De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek:
Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged!
Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
Jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
Jó csendben várni az Úr szabadítására." (Jer.Sir.3:19-25)
"Az éjszaka elmúlik, a nappal pedig már egészen közel van." (Róma13,12)

Na szesszió...

:)

Néha azon tűnődöm, hogy mennyi felesleges kerülőt iktatunk be az élet folyamán és, hogy mennyi kikészítő komplikáció adódhat egy-egy ilyenből... Nem a legbölcsebb dolog, tudom, de megfordul a fejemben néha, hogy az Úr mért engedi meg, hogy ezt vagy azt a hibát elkövessem..?.. Vagy miért enged bele egy zsákutcába vagy kerülőbe?
De tudom, hogy semmi, de semmi rosszért nem hibáztathatom Istent. Én lennék a legbutább, ha ezt tenném, mert nincs arra lehetőség, hogy megköszönjem Neki azt a sok-sok-sok-sok jót, amit Tőle kaptam, de legfőképpen Őt magát. És a hibák is mind az enyémek, hisz Isten mindig az ellenkezőjét, az előrehaladást akarja munkálni. Csak legyen kivel.
Az este olvastam egy áhitatot, amiből azt szűrtem le, hogy mégis van jó remény. Mindenek ellenére. Először egy kis idézet abból az áhitatból, aztán meg zárom a 107-es zsoltárral, mert újabban ez a kedvenc igerészem.

(Az Úr)"Gyakran megengedi, hogy az Övéi olyan tapasztalatokat éljenek át, amelyeket önmagától sohasem rendelt volna számukra. Megengedte, hogy Izráel negyven évig vándoroljon ide-oda a pusztában, holott direktív akarata az volt, hogy - ha engedelmeskednek neki - sokkal hamarabb érkezzenek az ígéret földjére. De még, ha Isten meg is engedi a démonok és emberek munkálkodását, az utolsó szó mégis mindig az övé. Mindent úgy irányít,hogy az az Ő dicsőségére és azoknak áldásul szolgáljon, akiknek azt az eseményt át kell élniük."
(William MacDonald: Ösvényem világossága)

107. Zsoltár

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
így szóljanak az Úr megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből,
és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatlról, északról és délről.
Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost.
Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt lelkük.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből.
A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak.
Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.
Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve,
mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését.
Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadítótta őket szorult helyzetükből.
Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte.
Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat.
Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt.
Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.
Elküldte igéjét, meggyógyította, és a sír mélyéről kimentette őket.
Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit!
Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték.
Ezek látták az Úr tetteit, csodáit a mélységes tengeren.
Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok.
Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségebestek a veszedelemben.
Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett.
De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből.
Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok.
Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket.
Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért!
Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében!
A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá,
a gyümölcstermő földet szíkessé a rajta lakók gonoszsága miatt.
A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat.
Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül.
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.
Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt.
De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és gond miatt,
amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk.
De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat.
Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat.
Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az Úr kegyelmes tetteit!"

'08. január 10...

... még tart a lendület... :P

2008

Új évhez új háttér! :D
Két hetet végre itthon töltöttem. Elég sokat pihentem meg lötyögtem, de mostmár szikrázva nekiestem az új évnek! Rég volt ilyen lendület bennem. Kaptam új erőt az Úrtól és jó lenne, ha ez továbbra is megmaradna vagy legfeljebb megsokasodna. :)

Nem tudom végül mi hogy fog alakulni az új évben, de nem is ragaszkodom semmihez különösebben, mert tudom, hogy Isten gondolatai magasabbak, mint az enyémek és a tervei is más szinten futnak sokszor, mint amit én meg tudnék érteni... És mondjuk az sem lenne oly nagy "botrány" vagy újdonság, ha valamit nem értenék... ;)) Épp ezért fel is adtam volna már mindenféle tervezgetést és spekulációt, ha nem kellene pár hónap múlva eldöntenem, hogy hogyan tovább... Valahogy nem lettem én ilyen fajta kérdésekre szabva... És valahogy nem szórakoztat ez sem.

De annyit szeretnék (legfőképpen), hogy megmaradhassak az Úrban. Boldog vagyok, amikor Vele telnek a napjaim és ha tehetek én is valamit Őérte. Igy jó nekem és csak így lesz jó a 2008 is...
Különben is nagy szükségem van Istenre, ahhoz, hogy a keserű dolgok ellenére is jól legyek, erőt kapjak a "semmiből" és tovább menjek. Tudom, hogy ez az év is hoz majd ilyet, sőt attól tartok, lehet csak egyre rosszabb vagy nehezebb lesz. Ezért méginkább szeretném magamhoz bilincselni az Urat. A jó ebben az, hogy meg is tehetem... És Részéről mindig lesz egy kedves, vígasztaló szó, arról nem is beszélve, hogy felfoghatatlanul nagy hatalom arra, hogy beteljesedést és örömöt hozzon elő olyankor is, amikor nem lehet. Szinte azt mondanám, hogy megéri szenvedni, csak azért, hogy az ember ezt megtapasztalja.

Nemrég foglalkoztatott a készenlét gondolata (az Úrral való találkozásra) és az, hogy az Úr munkában kéne találjon, amikor visszajön. Vajon ebben az évben, 2008-ban fog eljönni?