Bevallom, nincs túlságosan karácsonyi hangulatom, amit valószinű elárult az "áhitatos" kutya tekintet. :D De azért jó lenne valamit felidezni, amiért érdemes mégis ezt a kényszer-felhajtást végigcsinálni.
Nagy nehezen sikerül előtérbe hozni a sok mindennel letakart és elbarikádozott karácsonyi üzenetet. Két igerész, ami felett megálltam, hogy szívjak magamnak tartalmat e villogó ünnepen és ami segít felfigyelni Arra, Aki mindig méltó többek között a megemlékezesre és köszönetre:
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
Zsoltárok 34:10
Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.
Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;
Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Filippi 2:5-11
micsoda kutya egy vilag van feled ;))
ReplyDeletealdott fenyozont :)
koszonom, viszont!:P
ReplyDelete