Amit láttunk, hallottunk és megéltünk

 Szeretném egy kicsit más jelleggel folytatni az írást. Az utóbbi évben eléggé átmeneti periódust éltem meg, rengeteg változással. Most mindinkább arra érzek indíttatást, hogy beszámoljak, megosszam mindazt az Úrról és az Ő munkájáról, amit megélhetünk mostmár közösen a férjemmel is (illetve szűkebb, tágabb családi körben) és a gyülekezetben. Az Úr nyílvánvalóan húzott egy vonalat az életemben és ehhez szükségszerűen, szinte kényszerből idomulni kell bejegyzéseimnek is, hiszen ezekben is vezet és formál az Úr. Úgy érzem, lejárt egy jelentős szakasz az életemből, az egyetemi évek, a munkásélet elkezdése és első tapasztalatai, gyülekezeti szolgálatok, emberi kapcsolatok az utóbbi, kb 10 évre visszanézve. Egy része elmult a régieknek, s bár még most is bennem él a régi, ezzel párhuzamosan nagyon sok az új. Ezért szeretnék egy új időszakot kezdeni bejegyzés téren is, ami az anikojozsa.blogspot.ro oldalon fog "üzemelni". :)

"Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, amit fel tudnék sorolni."
Zsoltárok 40, 6

2012 - 2013

Félévnyi beszámolónak futamodom neki ebben az első, 2013-as bejegyzésben.
A nyár nagyon hamar elsuhant mindenféle aktivitással a nyárádmagyarósi és körzeti gyülekezetben, a pásztori lakás körül, aztán munkakeresés, aztán munkába állás. Az Úr kegyelméből szeptembertől német tanári állást (1 éves helyettesítés) kaptam Marosvásárhelyen (22 km). Lassan három magántanítvánnyal is foglalkozom itthon.
Ugyancsak szeptembertől beindult Nyárádszeredában is a gyerek- és ifjúsági csoporttal való foglalkozás. Azóta is minden szombaton foglalkozunk velük és hála az Úrnak, hogy tehetjük és hogy van kivel illetve kinek!

Nagy szükségét érezzük a fiatalokért való imádkozásnak, közbenjárásnak, többüknek igazi harcba kerül, hogy alkalmainkra eljöjjenek, ennek ellenére vállalják és hisszük, hogy akiket az Úr megragadott, azok majd az Úrhoz fordulni és győzni is fognak.

Nagyadorjánban nyílt ajtó egy családnál házi közösségre az őszi hálaadó ünnepély után. Igy keddenként a kisadorjáni háziköri alkalom után Nagyadorjánba is megyünk evangélizációs célból. Hisszük, hogy semmi sem véletlen és hogy az Úr kiterjeszti kegyelmét az Ő Igéjét házába fogadó család életére is. Imádkozunk, hogy az Igének ne csak hallgatói maradjanak.
December 9.-én megtörtént Zsoltnak a lelkipásztori avatása, mivel eltelt jó félév mióta beálltunk a szolgálatba.

Hálásak vagyunk azért, hogy az Úr ide helyezett, ebben sok megerősítést és bátorítást nyertünk e félév alatt, amit itt töltöttünk. Nem könnyű újat kezdeni, nekem sem volt az, hisz házasságban, gyülekezetben, munkahely terén minden-minden új volt, de milyen jó, hogy az Úr mindenre felkészít és mindenre ad erőt, hogy elvégezhessük azt, amit ránkbízott. Bárhányszor a csüggedés környékezett, rögtön történt valami, ami új erőt és bátorítást adott. Nem egyszer találtam gyerekkéztől megszorongatott félig elfonnyadt virágocskákat a kapuban, és nem egyszer küldött az Úr új erőt egy Istenre rácsodálkozo gyerekszíven keresztül vagy helyzetre találó Igéből. Ó, nincs ennél szebb élet, ami az Úrtól függ és az a mi imánk, hogy teljesen Őtőle függjön, mert igy leszünk szabadok önmagunktól és boldogok Őbenne. Kívánom, hogy így legyen!