"A földbe hullt mag halála, az élet új ciklusát nyitja meg - az új kihajtást, a kifejlett szárat, a bimbót, a virágot. A virágnak meg kell halnia, hogy a gyümölcs megteremhessen. A gyümölcs meghal, hogy a mag újra a földbe hullhasson. A mag meghal, és elölről kezdődik minden. Soha semmi sem vész kárba. Az elszáradt levelek, a tetemek, a természetes hulladék a talajt gazdagítják. Isten háztartásában, akár virágot, akár emberi lelket alkot, soha semmi nem válik semmivé. A veszteségekkel éri el a nyereséget." (Elisabeth Elliot)