Tegnapelőtti áhitat

"Neki gondja van reátok." 1 Péter 5,7

A Biblia tele van példákkal arról, milyen csodálatosan gondoskodik Isten az Ő népéről. Izráel a negyvenévi pusztai vándorlása idején mennyei kenyeret evett (2Móz16,4), kimeríthetetlen tartalékuk volt vízből (1Kor10,4), és Isten ellátta őket elnyűhetetlen saruval. (5Móz29,4).

Ugyanez a helyzet a mi pusztai vándorlásunkkal is. Ennek bizonyítására az Úr világossá teszi számunkra, hogy sokkal inkább gondoskodik rólunk, mint a virágokról, madarakról és állatokról. Beszél pl. a verebekről. Gondoskodik azok eledeléről (Mt6,26). Közülük egyről sem feledkezik meg (Lk12,6). Isten akarata nélkül egy sem hullhat le a földre (Mt10,29), vagy ahogyan H.A. Ironside kifejezi:" Isten részt vesz minden veréb temetésén." A kép jelentése természetesen az, hogy mi sokkal értékesebbek vagyunk az Ő számára, mint sok veréb. (Mt 10,31)

Ha a mezők liliomait pompásabban öltözteti, mint ahogy Salamon öltözött teljes dicsőségében, menyivel inkább gondoskodik a mi ruházatunkról is (Mt6,30). Ha gondoskodik az ökrökről, mennyivel inkább gondoskodik a mi szükségleteinkről (1Kor9,9).

Jézus Krisztus, a mi nagy Főpapunk, nevünket a vállán, az erő helyén (2Móz28,9-12) és a mellén, a szeretet helyén (2Móz28,21) viseli. De tenyerébe vésve is hordozza nevüket (Ézs49,16), és elkerülhetetlenül emlékeztet ez a szegek helyére, amelyeket a Golgotán érettünk szenvedett el.

Ismeri fejünk hajszálainak pontos számát (Mt 10,30). Számon tartja bolyongásunkat, és feé van írvaa könyvében minden egyes könnycseppünk (Zsolt56,9).

Aki minket bánt, az Ő szemefényét bántja (Zak2,12). Minden ellenünk kovácsolt fegyver célt téveszt. (Ézs54,17)

Míg a pogányok vállukon kell hordozniuk isteneiket (Ézs46,7), addig bennünket a mi Istenünk hordoz. (Ézs46,4)
Még, ha vízáradaton vagy tűzön megyünk is át, Ő velünk van (Ézs43,2). Minden szenvedésünket Ő is szenvedte. (Ézs63,9)
Nem alszik és nem szunnyad a mi Őrizőnk (Zsolt121,3-4). Istennek eme jellemvonását valaki egyszer isteni "álmatlanságnak" nevezte.
A jó Pásztor, aki életét adta értünk, nem tart vissza tőlünk semmi jót (Jn 10,11; Zsolt 84,12; Róm 8,32).
Gondoskodik rólunk az év elejétől az év végéig (5Móz 11,12). Ősz korunkig hordoz Ő benünket (Ézs 46,4). Nem hagy el minket, sem el nem marad tőlünk (Zsid 13,5). Isten valóban gondoskodik rólunk!

William Macdonald: Ösvényem világossága