Allok, Uram
Kod gatolja latasomat,
Meredek, viharvert sziklak, balra es jobbra,
Lejjebb, homalyosan, oriasok az ejszakaban.
Merre vezet az ut?
Allok, Uram,
A fekete szikla hatulrol bezar,
Fejem folott nyog a szel,
Megfagyasztja es osszeszoritja szivemet.
Felek!
Allok, Uram,
A szikla szilard a labam alatt
Majdnem elcsusztam, Uram, a palan.
Oly faradt vagyok, Uram, hova ulhetnek le?
Meg mindig allnom kell?
Valaszolt nekem, es arcan a szepseges kegyelem
A tokeletes, megerto szeretetrol beszel
Ami minden zugolodasomat elvette.
Allok, Uram,
Miota te szoltal, Uram, latom
Mit tettel - ezek a sziklak a tieid!
Es miota szereteted zar korul
Allok es enekelek.
- Elisabeth Alden Scott -
No comments:
Post a Comment