Hírek

...gyakran érnek az utóbbi időben.. negatívak, sajnos. És ma este azért ütött meg így különösebben, mert épp azon gondolkoztam, hogy fogom én túlélni a dolgokat, meg úgy egyáltalán az életet... Nevetséges vagyok, tudom. Lányórán körbe futottunk egy olyan kérdéssel, hogy mi a tervünk vagy mit szeretnénk erre az új évre. Nekem csak annyi fantáziám volt, hogy azt válaszoljam: túlélni. Persze mindenki nevetett meg viccnek vette (én nem egészen:P).
Előbb beszélgettem valakivel, aki elmesélte, hogy egy családban nemrég két haláleset volt, egyik a másik után, aztán egy másik családtagot(fiatal) műteni kell, mert egyik fülével egyáltalán nem hall már, és a másikkal is gyengén... 22 évesen... Egy másiknak meg a jogsit vették el egy évre vagy már nem is tudom mennyire, de minden esetre több időre. Egy harmadik személynél meg felfedezték, hogy rákos.
Ez a jópár negatív dolog így szorosan egymás után felsorakozva eléggé gondolkodóba ejt...
Az este még a saját dolgaimon vívódva örültem az igének, hogy "nem veti meg , és nem utálja a nyomorult nyomorúságát, nem rejti el orcáját előle, segélykiáltását meghallgatja."(Zsoltárok22,25) ... Nem mindig vigasztal az ige ilyenkor. Ez viszont nagyon megnyugtatott. Mert... az Úr felfigyelt (olvasom), és mi kell ennél több, ha ezt tudhatom?
És ma az jutott eszembe, miután hallgattam így a rossz hírek sorozatát mások életéből, hogy milyen jó, ha az ember össze tudja szedni magát legalább ilyenkor, amikor már majdnem üti ki a szemét az a valóság, hogy mennyire jól megy dolga, sokkal jobban, mint esetleg másoknak, és végre nem a vívódásaira figyel, hanem a saját életére nézve tud bízni az Úrban. Mert rájön, hogy nagyon sok minden jó van, és nagyon sok minden rossz lehetne, de nincs (mert az Úr megőrzött tőle)...mégsem képes bízni...
"Gyengeségünk minden megnyilvánulása Isten hívása, hogy tőle tanuljunk kegyelmet találni szükség idején, és felfedezni újjáteremtő, megváltó, megbocsátó és gyógyító hatalmát." (Elisabeth Elliot)